A köhögés is a rák mellett szól, a füle mögött nyirokmirigyet tapint, és bal álla alatt a nyakán van egy tömegesebb rész, úgy látja, jobban kiemelkedik, mint a másik oldalon. Ezek a rák biztos jelei. Mindennap este rengeteg időt tölt ezek vizsgálatával.
Ennek a témának az interneten nézett utána, azt követően, hogy lefogyott.
Megsajnálom, és mérges leszek az internetes cikkekre, melyekből már több páciensem biztosra vette, hogy rákos.
Ha hazamegy, otthon is csak azt mondják a szülei, hogy milyen vékony, nagyanyja is, akkor még jobban szorong.
Megnézem a panaszolt részeket, megnyugtatom, hogy szó sincs rákról – megkönnyebbülten felsóhajt.
Pszichodinamikai hipotézis<6em>
Az élettörténeti adatok alapján egyre jobban körvonalazódik a páciens valódi problematikája. Ennek egyik forrása a már az első interjúban körvonalazódó rejtett érzésben is megjelenik.
Feltételezhetően az érzelmi elhanyagoltságból, mellőzöttségből származó szorongás jelenik meg a felkínált fő tünetben, azaz a nehézlégzésben.
A páciens a harag rejtett érzése ellen az elfojtás mechanizmusával védekezik.
Összefüggés van egyrészt a mélyben fekvő haragimpulzusok, másrészt a depresszió és szomatizálás, mint elhárító mechanizmus között.
Kapcsolataiban dominál az elutasítás, az el nem fogadása félelme, és az abból fakadó egyben a frusztrációk által is keltett mélyebb düh képezi a tudattalan rejtett érzést. (Az anyja mindjárt megérzett mindent, amit az agykontrollon kellett, ő meg semmit.)
Megjelenik a rákfóbia – önpusztítás, autodestrukció, mazochizmus képében (minden este megnézi a vélt testi tüneteket).
Első szerelme plátói, be nem teljesült szerelem egy tekintély személy iránt. Infantilis felnagyítás: a tanár személyét idealizálja.
Az apa mintájára ő is pálinkát kezd inni, és egyetlen szexuális kapcsolata, legjobb barátja is körülbelül az apával egyidős tekintélyszemély. Az apjával azonosult.
Diagnózis
Kevert szorongásos – depressziós zavar, Hipochondriázis (rák)
Elkülönítendő a pánik zavartól, mivel jelen esetben a testi tünetek hosszabb ideig, órákig állnak fent.
Elkülönítendő szomatizációs zavartól, mivel itt csak kevés tünet van, és a tünetek nem változnak úgy, mint szomatizációs zavarban.
Terápiás cél
A páciens szerint: Hogy nyugodt legyen, ki tudjon menni az utcára.
Pszichoterápiás módszerként az autogén tréninget javaslom neki, megkötjük a terápiás szerződést, megígéri, hogy ide most rendszeresen fog járni.
A nagy fokú szorongás, deprimált hangulat miatt hangulatjavítót, és átmenetileg – az autogén tréning hatásának jelentkezéséig – nagypotenciálú benzodiazepint állítok be.
Úgy gondolom, ebben az esetben az autogén tréning a jó pszichoterápiás módszer, mivel a kórképben dominál a nagyfokú szorongás, jelen vannak a szorongás szomatikus tünetei is, melyekre a testi – lelki ellazulást hozó autogén tréning gyógyítóan hat.
Hosszabb távon pedig elősegíti a reális önismeretet, a harmóniát önmagával és a külvilággal.
