Nehéz a borderline és a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők viselkedését tolerálni.
Nehéz nekünk felnőtteknek bevallani, felvállalni, hogy gyermekünk kiskorában hibákat, nagy hibákat követtünk el. A felnőttek tehát többnyire elhallgatják ezeket a hibákat, és az egész terhet rátolják a gyermekre, ő a hülye, a pszichiátriai beteg, és mivel idegesítő a viselkedése, folyamatos a stigmatizálás, leminősítés, pedig felnőttkorban is gyógyító lehet az egyenrangú, őszinte kapcsolat.
A borderline személyiségzavaros, nárcisztikus személyiségzavaros rengeteg szenvedésen megy át, átéli súlyos kapcsolati kudarcait, magányát, elszigeteltségét, másságát. Saját maga ássa alá kapcsolatait, és sokszor a szülők maximális igyekezete ellenére teszi lehetetlenné a kapcsolódást, a hibák kijavítását. Egy ember lehet inkább alárendelődő, megértő hajlammal, vagy lehet inkább önközpontú. Amennyiben a borderline személyiségzavar például egy önközpontúbb gyermekben alakul ki, a későbbiekben ez a gyermek a családja ellen fordulhat, ezeket a sérüléseket a családján megbosszulja, agresszívan viselkedik. Ilyenkor végképp kezelhetetlenné válik a helyzet, különösen akkor, ha a család, vagy legalábbis az egyik tagja a borderline vagy nárcisztikus személyiségzavarban szenvedőnek visszavág, revansot vesz a viselkedéséért, amiért pedig a borderline és nárcisztikus szeméiyiségzavaros folyamatosan szenved. Sajnos azonban kívülről ez a szenvedés, amit a bordeline és nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő átél, egyáltalán nem látszik, hanem egy kifejezetten önközpontú, agresszív, támadó magatartás látszik, amire sokszor agresszió, leminősítés, stigmatizálás a válasz – lehetetlenné téve a változást.
Ugyanakkor nagy kérdés, meddig lehet elnézőnek lenni a borderline, vasgy nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők hibáival, kapcsolati kisiklásaival szemben. Emiatt aztán a legjobb akarattal is folyamatosan hibákat tudunk elkövetni a borderline és nárcisztikus személyiségvazarban szenvedők irányában, szinte lehetetlen megtalálni a jó, kívánatos viselkedést, különösen, mivel a borderline és nárcisztikus személyiségzavaros mindent elkövet kapcsolatainak szétzúzását illetően. Ezért fontos, hogy önmagukkal is elnézők legyenek a szülők, a borderline és nárcisztikus személyekkel együtt élők, és figyelmet fordítsanak saját lelki egyensúlyukra.
