Pszichoterápiás első interjú: Z. P. 33 éves férfi – 4. rész

Pszichodinamika

Alapszorongása a gyerekkorából ered.

A kulcsélmény egy korai tapasztalat, trauma. Mikor kiesett a hintóból, anyja ahelyett, hogy oltalmat adott volna, megszidta. Biztonság igénye nem lett kielégítve. Megtapasztalhatta, ha megsérülök, megszidnak, senkire se számíthatok. Az a gyerekkori, mindenkiben meglévő vágy, hogy szeressenek, figyeljenek ránk, és teljes értékűek legyünk, úgy tűnik, nem teljesült. (Sokat volt egyedül.)

A hiányzó idealizált tárgyak miatt gyenge pontok alakultak ki a rendszerben. Ez vezetett később manifeszt zavarokhoz, jelen esetben a depresszióhoz.

A nárcisztikus homeosztázist a betegsége keletkezéséig a munka szenvedélyszerű hajszolása tartotta fenn, pótolta a strukturális hiányt. Ez olyan nárcisztikus hozadékot biztosított, mely a strukturális hiány (és az ezzel összefüggő kapcsolati zavarok) miatt más megfelelő módon nem volt beszerezhető, látszat kielégülést eredményezett. Ezzel élt át egyfajta reparációt. Nem volt képes arra, hogy valóban csillapítsa a szükségletet, így fokozta, megemelte a munka dózisát, reggeltől estig dolgozott, otthonában is egész este csengtek a telefonok.

A nárcisztikus igények nárcisztikus módon, a munkaszenvedélyen keresztül, nem egy tárgykapcsolat keretein belül elégültek ki. A munka elvesztése nárcisztikus sérülést okozott, az ekkor keletkező érzelem, indulat: nárcisztikus düh. A dühöt (agressziót) önmaga ellen fordítja, magába helyezi át (autoagresszió). A depressziós szindróma a tartós autoagresszió következményeként alakult ki.

Első szerelmének identifikáció útján vette át a betegségtüneteit, így hárította el az elválást, lelki fájdalmat. Így alakult ki a pánikzavar.

Indokolatlanul erős a félelme a katonaságtól. Az, hogy attól félt, hogy társai véletlenül lelőhetik, arra utal, hogy hiányzik a bizalom, biztonságérzés. Mivel a rendőrapa is fegyveres volt, az apától való szorongást is átvihette a katonaságra.

A katonasággal szembeni menekülési készenlét tartós szimpatikus idegrendszeri irritációt tartott fenn. Ennek következtében alakult ki a magas vérnyomás (a düh reszomatizációja). Ez nem csupán kiszorítja a tudatból az indulatot, hanem annak levezetését is elősegíti.

További alkalmazott elhárító mechanizmusok

Projekció elhárító mechanizmust alkalmazza idealizált self képének fenntartására. Saját impulzusait, tendenciáit tudattalanul a másiknak tulajdonítja (pl. gyerekkori emlékek, munkahelyi elbocsátás).

Intellektualizáció: Az életnek elsősorban kognitív aspektusaival foglalkozik, kerüli az érzelmek átélését.

Az, hogy lányával alszik, kicsit perverzül hangzott. Úgy gondolom, hogy ezzel is csökkenthette megsemmisülési, összeolvadási félelmeit, stabilizálta a self rendszert, a törékeny identitást.

Megint kiszolgáltatott anyagilag feleségével szemben, mint annak idején az anyjával. Ezt kínzóan éli meg.

Diagnózis

  • Érzelmileg labilis személyiségzavar: Impulzív BNO: F 60.30
  • Súlyos depressziós epizód pszichotikus tünetek nélkül F 32.2
  • Szomatoform zavar, Szív- és érrendszeri zavarok F 45.30
  • Pánikzavar F 41.0
A bejegyzés kategóriája: pszichoterápia
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.