Pszichoterápiás első interjú: M. D. A. 40 éves nő – 4. rész

Kb. két éve nem megy ki közös udvarukra, beszélgetni nővérével. Pedig férje többször hívta, ő mindig kint dolgozik, füvet nyír, stb. (Meglepődve kérdezem: Lehet, hogy férje többet beszél a nővérével, mint ő?) Őt sápkórosnak hívja a férje, csak bent ül a szobájában az ágyon. Szüleinek sem beszélt problémáiról, csak az aznapi ebédről beszélnek. (Rémisztően magányos. Hogy lehetett ezt kibírni, hogy senkinek sem panaszkodik?)

Elmenetelekor megdicséri kisfiamat: “Milyen aranyos, kisfiú” (Igen, vidám, kiegyensúlyozott, egy drága angyal, mondom. Jólesik, hogy még emlékszik rá. Most az anya beszél az anyával.) Biztos nem lesz beteg felnőtt korában sem. (Vajon neki milyen volt valójában a gyerekkora? Mennyire félti a gyerekeit, akik ilyen légkörben nőnek fel? – Valóban erős nő, ha még erre is figyel, nem csak elszalad a terápia végén, és olyan érzésem is volt, hogy inkább velem köt szövetséget, mint a férjével.)

Pszichodinamika:

Domináns személyiség, férjét állandóan frusztrálta. Leépítette férje önbizalmát, aki korai magömlése miatt csak barátnőjével ment el pszichológushoz.

Perfekcionista attitűdöket hordoz. Velem is rivalizál, bennem is kisebbségi érzést keltett. A betegség élmény okaként és következményeként: nagyzásos fantáziák. Többnek értékeli magát környezeténél.

Valami hiányzik, nem kapja meg azt a szeretetet, gyengédséget, amit vár. Magányos.

Előző kapcsolata a megkapaszkodás lehetőségét hordozta magában. Ekkor már disztímiás lehetett. A görcsös megkapaszkodás magában hordta az elválást, a rettegett elhagyatottá válást. Még jobban magába fordult, még magányosabb lett. Problémáiról senkinek sem beszélt, önként választott magányba vonult vissza.

Az agressziót részint férje felé, nagyobb részt pedig önmaga felé fordítja – autoagresszió. Önellátási problémák, étvágytalanság, ápolatlanság.

A depressziót kiváltó szituációnak magát a házasságot jelöli meg. Itt a passzív szeretetigénye terén csalódik, nem kap annyit, és főleg olyan szeretet, melyet otthon megszokott, és melyet el is vár. Fruszrált nagyzásos fantáziák – Keveset kapott, neki több jár.

Az öltözködése, a továbbtanulás, a “munkamánia” és az, hogy idealizálja a gyerekkort – egyfajta kompenzáció. A gyerekkor idealizációja egyben a régi szép múlt utáni vágyódás, ami gyakori depressziónál.

Házasságában a szülői minta érvényesül, ők sem váltak el, apja is feltevése szerint impotens volt (férjével korai magömlése miatt romlott meg a szex).

Munkahelyén nem is mondja el, mi a helyzet otthon, próbálja fenntartani a látszatot. Még senkinek sem mondta el a valóságot. Erős egyéniség.

Diagnózis

Súlyos depressziós epizód pszichotikus tünetek nélkül (BNO: F 32.2)

Differenciál diagnózis

Elkülönítendő enyhe és közepes depressziótól, mivel itt a páciens fájdalmasan szenved, retardált.

Terápiás terv:

Rövid dinamikus pszichoterápia

Terápiás célkitűzés:

Izoláció csökkentése, férjével kapcsolatának javítása.

Indikáció, kontraindikáció:

Neurotikus kórkép, a rövid dinamikus terápia alkalmazása indokolt.

Módszer alternatívák:

A szorongás csökkentésére, a reális önismeret elősegítésére az autogén tréning, meditáció jön még szóba.

Budapest, 2007. 05. 21.
dr. Machó Adrienn

A bejegyzés kategóriája: pszichoterápia
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.