A kényszerbetegség pszichoterápiájában, mint minden más pszichiátriai betegség pszichoterápiájában, fontos a pszichoterápiás kapcsolat teherbírása. Fontos, hogy a pszichoterápiás kapcsolat megbízható, őszinte legyen, hogy a kliens biztonságban érezhesse magát. Fontos, hogy a pszichoterápia alatt a kliens tudja, hogy bármit elmondhat, még a legszégyenletesebb dolgot is, megoszthatja a pszichoterapeutával a számára legvisszataszítóbb tettét, a terapeuta akkor sem fogja elítélni.
A pszichoterápia alatt fontos szempont, hogy a klienst mindvégig feltétel nélkül pozitívan fogadjuk el. Ha rosszat is tesz, az csak a tette, a személye továbbra is elfogadásra kell, hogy találjon.
Mivel saját magunkat legtöbbször megértjük, mivel leggonoszabb, legvisszataszítóbb tettünknek is vannak racionális indokai és azok adott, esetleg igen nehéz körülmények közepette történnek, fontos, hogy ezt a megértést a pszichoterápia alatt a kliens is megkaphassa.
A kényszerbetegségre jellemző, hogy a kényszercselekedetek szégyenletesek, még el sem szeretik mondani, mert mélyen megalázóak. Tehát már a tünetek megosztása is nehézkes. Ezért olyan fontos a kényszerbetegség pszichoterápiája alatt a feltétel nélküli elfogadás, a megbízhatóság, a pszichoterápiás kapcsolat teherbírása.
