A kényszerbetegségnél mindenképpen jelen vannak bizonyos kegyetlen, szadisztikus impulzusok, melyek 2 év körüli életszakaszban (anális kor) nem tudtak feldolgozódni, a személy nem tudott érvényesülni, önállósulási törekvései le lettek törve.
A kényszergondolatokban sokszor szereplő halálkívánság, mely többnyire pont a leginkább szeretett személlyel kapcsolatos, az egyént is rémülettel eltöltő kényszerszerűen ismétlődő gondolatok ennek az akaratlan megjelenései. Erre mondjuk, hogy a kényszergondolatok én-idegenek, tehát a kényszerbeteg sosem tenné meg az ezekben szereplőket. Fontos, hogy a kényszerbeteg megkapja ezt a bizalmat, a pozitív értékelést.
