A pszichiátria különböző pszichiátriai betegség kategóriákat ismer, például depresszió, fóbiák, pánik, psychosisok, melyek a pszichiátriai zárójelentéseken szerepelnek. Ezek a pszichiátriai diagnózisok stigmát is jelenthetnek, mintha a személyiséget minősítenék. Ugyanakkor a pszichiátriai diagnózisok nem fedik le a személyiséget, mindig van a személyiségnek egy egészséges része. Többnyire a pszichiátriai betegségben szenvedők figyelnek környezetükre, szeretetteljesek, sok pozitív tulajdonságuk van, ami a személyiség fontosabb része lehet, mint a pszichiátriai diagnózis.
A pszichoterápia során a személyiség egészséges részének erősítése fontos. Fontos a feltétel nélküli elfogadás, hogy a kliens jobban lássa magát, az értékeit, ne fedje el a pszichiátriai diagnózis ezeket. Napjainkban szokás egymást címkézni, sűrűn jönnek hozzám a pszichiátriai pszichoterápiás rendelésre kliensek, hogy hozzátartozóik részéről felmerült, hogy nárcisztikus vagy bordeline személyiségzavarban szenvednek, többnyire nem igazolódik a gyanú, mégis divat egymás címkézése pszichiátriai diagnózisokkal.
Online pszichológiai tesztek
A neten megtalálhatóak tesztek, melyekkel néhány (10-20) kérdéssel diagnosztizálhatónak tűnik, például a nárcisztikus vagy borderline személyiségzavar. Ezek a kiragadott jellemzők ugyan előfordulnak ezekben a pszichiátriai betegségekben, nárcisztikus illetve borderline személyiségzavarban, de önmagukban nem elegendőek pszichiátriai diagnózis nárcisztikus vagy borderline személyiségzavar diagnózisának megalkotásához. A pszichiátriai diagnózis alkotásához elengedhetetlen a pszichológiai tesztvizsgálat, Rorschach-teszt, MMPI személyiségvizsgáló kérdőív, melyek segítségével korrekt pszichiátria diagnózis alkotható. A neten szereplő gyorstesztek nem alkalmasak pszichiátriai diagnózis alkotására, stigmát jelentenek, olyan gyanút, ami megterhelő az énnek, háttérbe szorítva értékeit.
Pszichiátriai diagnózis a családban
Ha a családban valaki pszichiátriai diagnózist kap, pszichiátriára kerül, azon túl a család köré összpontosul, gyógyítólag lehetőség szerint. Ezzel a családi konfliktusok valamelyest elsimulnak, mintegy a pszichiátriai betegségben szenvedő magára vállalja a család konfliktusait, gondjait, tud lenni egy áldozat, akár tudatos áldozat. A család lehet érdekelt a pszichiátria betegség fennmaradásában, egy segítő szerepben, leminősítve, alárendelve a pszichiátriai betegségben szenvedőt, sajátos dinamika alakul ki. A családterápia tudja rendezni ezeket az elhibázott családi dinamikákat, de ehhez motiváció kell a család minden tagja részéről.
A pszichiátriai diagnózisok értéktelenség érzetet közvetíthetnek, hogy rosszabb, mint a többiek, nehéz elhordozni a pszichiátriai diagnózisokat. Hajlamosak vagyunk a pszichiátriai diagnózist hordozónak azt is felróni, ami pedig nem tartozik a pszichiátriai betegséghez, több a pszichiátria betegeknél a leminősítés. Fontos az értékeket visszajelezni, a gyógyuláshoz nélkülözhetetlen, bár néha nehéz, mert a hibák szembetűnőbbek, kognitív erőfeszítést igényel, akarati irányultságot, hogy a jót vegyük észre ebben a nehéz, szenvedés-teli állapotban, ami a pszichiátriai betegségben szenvedők sajátja.
