A relaxáció-szimbólumterápia, mint non-direktív pszichoterápia

A non-direktivítás azt jelenti, hogy a pszichoterápia során a terapeuta nem szól bele irányítólag a pszichoterápiába, nem mond ki nagy igazságokat a kliensről, nem a mindentudó bölcsként van jelen. A non-direktív pszichoterápiák inkább kísérik a kliens. A non-direktív pszichoterápiák a kliensre bízzák önmaga megismerését, és ebben olyan mértékben vesznek részt csak, amennyit a kilens megkíván. A non-direktív pszichoterápiák során, ha a pszichoterapeuta ki is mond feltételezéseket, el is mondja a saját elméletét a kliens problémáiról, nem ragaszkodik azokhoz túlzottan, tehát a pszichoterápia során a klienssel ezek a gondolatok átbeszélésre kerülnek, és a kliens eldöntheti, hogy igaznak érzi-e ezeket, vagy nem. Tehát ez egy közös út, a pszichoterápia egy olyan út, amelyet a pszichoterapeuta és a kliens közösen jár be. Ezért hívjuk tehát non-direktív pszichoterápiának.