A pszichiátriai betegségek alakulása szempontjából a pszichoanalitikus alapú pszichoterápia meghatározónak tartja az első 18 hónapot. Az ekkor elszenvedett károk – ha a gyermek nem kapott elég figyelmet, szeretetet, gondoskodást -, az én sérülékenységét fogják okozni, és a későbbiekben kialakulhat valamely pszichiátriai megbetegedés.
Ezt a sérülékenységet, sebezhetőséget azonban lehet rendezni. A későbbi kapcsolatok megerősíthetnek, szintén alakítják a személyiséget. Kiemelten fontos lehet ezek közül a pszichoterápiás kapcsolat. Ha a pszichoterápia folyamán elég figyelmet, elfogadást, megértést, őszinte odafordulást kap az egyén, változások indulnak meg az énben. Ezek a változások lassan történnek, de mégis a pszichoterápia alatt a legintenzívebbek. Tehát énünk alakulásához idő kell, előbb-utóbb azonban a változások nyilvánvalóakká válnak, kapcsolatainkban megjelennek. A pszichoterápiás kapcsolat egyben mintául szolgál a kliens többi kapcsolatához is, így egy láncreakció, sorozatos változások indulnak meg a pszichoterápia eredményeként.
